[ Pobierz całość w formacie PDF ]
�s a progressz�v tand�j elv�hez jutunk. Az �llamhatalom, mikor
a magyar dolgozók kultur�lis t�mogat�sra szoruló r�teg�bQl ki-
ragad egyet, azt favoriz�lja, oszt�lypolitik�t qz. Nem olyan
ny�ltat, mint I. R�kóczi Gy�rgy, mikor t�rv�nyk�nyv�ben az
Approbat�kban eltiltatta a jobb�gy-gyermeket a tanul�stól, vagy
a felvil�gosult cs�sz�r: II. József, mikor 1784-ben kelt leirat�-
ban elrendelte a helytartótan�csnak, hogy a gimn�ziumokba
ezent�l csak jeles bizony�tv�ny� paraszt �s jó elQmenetelq pol-
g�rfi�kat vegyenek fel, a nemes csemet�kre term�szetesen
egyik korl�toz�s sem vonatkozott. A k�l�mbs�g eme jogszab�-
lyok k�z�tt idQbeli �s kifejez�sbeli, az elsQ a 17,, a m�sodik a
18., a harmadik a 20. sz�zad nyelv�n van megsz�vegezve, a
jogpolitikai c�l mind a h�romn�l egy, az egyetemet az uralkodó
83
oszt�ly sz�m�ra biztos�tani.
Ha mindennek dac�ra az 1929 30-�ki tan�vre �jonnan
iratkozott egyetemi hallgatóknak a sz�lQk foglalkoz�sa szerint
szem�gyrev�tele ut�n �gy tal�ljuk, hogy az elQzQ �vekben leg-
erQsebben k�pviselt k�ztisztviselQk, papok, tan�rok, tan�tók, a
kereskedelem, hitel, k�zleked�s k�r�be tartozó tisztviselQk cso-
portja visszaes�st mutat, ezt a meglepQ eredm�nyt nem tekint-
hetj�k m�snak, mint az �let erej�nek �s diadal�nak a jogsza-
b�lyok f�l�tt. A magyar lateiner k�z�poszt�ly f�l�ny�t tov�bbra
is fenntartani m�g morfium injekciókkal sem lehet, A t�rsadalmi
oszt�lyok bizonyos idQ m�lva elsatnyulnak. Az arisztokr�ci�n
legszembetqnQbb ez a folyamat, a k�z�poszt�lyon kev�sbb�,
mert ez �llandóan felfriss�lhet lentrQl. De ha a felt�rekvQ r�te-
gek �tj�t elz�rj�k, mint ezt az �jabb magyar kult�rpolitika
-cselekszi, ez�ltal csak a kiker�lhetetlen leroml�s folyamat�t
gyors�tjuk. Mikor pld. az egyetemi hallgatók statisztikai adatai-
ból nyilv�nvaló, hogy az �nmagukat fenntartó egyetemi hallga-
tók sz�ma �vrQl-�vre apad, akkor lehetetlen annak felismer�se
elQl elz�rkózni, hogy ez nem magyar�zható egyed�l �s kiz�ró-
lag a magyar k�zgazdas�gi helyzet �llandó rosszabbod�s�val,
hanem legal�bb r�szben az egyetemi hallgatók folyósz�ml�j�ra
�randó. Arra enged k�vetkeztetni, hogy amióta a late�ner csal�-
dok gyermekei vannak az egyetemen t�ls�lyban, megcsappant
az egyetemi hallgatóban a kezdem�nyezQ k�pess�g.
Mag�t az egyetemi haligatót ma nem az egyetem neveli
kiz�rólag. EbbQl a szempontból tiszt�ba kell j�nn�nk Szeged,
P�cs, Debrecen jelentQs�g�vel. Az 1929 30-i tan�vre pld. 1416
Budapestre, 484 Debrecenbe, 416 P�csre �s 513 Szegedre irat-
koztak be. Ez kb. annyit jelent, hogy az elj�vendQ magyar intel-
ligencia fele az egymilliós fQv�ros kult�r�let�bQl teljesen kikap-
csolva, vid�ki l�gk�rben nQ fel. Ez a t�ny semmiesetre sem
kedvez az egyetemi hallgatók szellemi �n�llósul�s�nak. A Buda-
pestre ker�lt egyetemi hallgatóban rendesen m�g gólya kor�ban
meghalt a kis�jsz�ll�si fQgimn�zium, Kis�jsz�ll�s �s vid�k�vel
egy�tt. A vid�ki egyetemek, legyenek b�r a legkiv�lóbb elQadóik�s
int�zeteik, ezen a ponton nem m�rkQzhetnek Pesttel. A fQv�ros f�-
l�nye a vid�kkel szemben�ppen abban �ll, hogy itt, akinek szeme
van a l�t�sra �s f�le a hall�sra, l�that, hallhat eleget. FejlQdhetik
az egyetemen k�v�l, sQt az egyetem ellen�re is! FejlQdik is,
Csakhogy lassan, mert rengeteg g�tl�st kell lek�zdenie. Ilye-
nek pld. a legnagyobb di�kkollegiumnak a v�ros perif�ri�j�n
való elhelyez�se, tisztes t�vols�gra minden egyetemtQl, a k�te-
lezQ egyetemi vizsg�k �llandó szapor�t�sa �s szigor�t�sa �s nem
*) Ezt az okot megsz�ntett�k, ma m�r a Belv�roshoz k�zel helyezt�k el.
84
utolsó sorban a k�telezQ fQiskolai torna. Ezek egy�ttv�ve �ppen
attól az idQtQl fosztj�k meg a fiatal egyetemi polg�rt, amit �n-
k�pz�sre ford�tana. S ezen az �ton nincs meg�ll�s. A k�telezQ
torn�t a szegedi testnevel�si kongresszus �jabb v�vm�nya gya-
n�nt a k�telezQ fQiskolai sport fogja k�vetni. Ha ezt a tervet
komolyan kereszt�l viszik, ez az egyetemi oktat�s v�gleges
csQdj�t eredm�nyezheti. K�t �rnak senkisem szolg�lhat, az egye-
tem nem form�lható �t torna �s sporttelepp�. Nem egyetemi
[ Pobierz całość w formacie PDF ]
W trosce o komfort korzystania z naszego serwisu chcemy dostarczaÄ Ci coraz lepsze usĹugi. By mĂłc to robiÄ prosimy, abyĹ wyraziĹ zgodÄ na dopasowanie treĹci marketingowych do Twoich zachowaĹ w serwisie. Zgoda ta pozwoli nam czÄĹciowo finansowaÄ rozwĂłj Ĺwiadczonych usĹug.
PamiÄtaj, Ĺźe dbamy o TwojÄ prywatnoĹÄ. Nie zwiÄkszamy zakresu naszych uprawnieĹ bez Twojej zgody. Zadbamy rĂłwnieĹź o bezpieczeĹstwo Twoich danych. WyraĹźonÄ zgodÄ moĹźesz cofnÄ Ä w kaĹźdej chwili.