[ Pobierz całość w formacie PDF ]
és a progresszív tandíj elvéhez jutunk. Az államhatalom, mikor
a magyar dolgozók kulturális támogatásra szoruló rétegébQl ki-
ragad egyet, azt favorizálja, osztálypolitikát qz. Nem olyan
nyíltat, mint I. Rákóczi György, mikor törvénykönyvében az
Approbatákban eltiltatta a jobbágy-gyermeket a tanulástól, vagy
a felvilágosult császár: II. József, mikor 1784-ben kelt leiratá-
ban elrendelte a helytartótanácsnak, hogy a gimnáziumokba
ezentúl csak jeles bizonyítványú paraszt és jó elQmenetelq pol-
gárfiúkat vegyenek fel, a nemes csemetékre természetesen
egyik korlátozás sem vonatkozott. A külömbség eme jogszabá-
lyok között idQbeli és kifejezésbeli, az elsQ a 17,, a második a
18., a harmadik a 20. század nyelvén van megszövegezve, a
jogpolitikai cél mind a háromnál egy, az egyetemet az uralkodó
83
osztály számára biztosítani.
Ha mindennek dacára az 1929 30-íki tanévre újonnan
iratkozott egyetemi hallgatóknak a szülQk foglalkozása szerint
szemügyrevétele után úgy találjuk, hogy az elQzQ években leg-
erQsebben képviselt köztisztviselQk, papok, tanárok, tanítók, a
kereskedelem, hitel, közlekedés körébe tartozó tisztviselQk cso-
portja visszaesést mutat, ezt a meglepQ eredményt nem tekint-
hetjük másnak, mint az élet erejének és diadalának a jogsza-
bályok fölött. A magyar lateiner középosztály fölényét továbbra
is fenntartani még morfium injekciókkal sem lehet, A társadalmi
osztályok bizonyos idQ múlva elsatnyulnak. Az arisztokrácián
legszembetqnQbb ez a folyamat, a középosztályon kevésbbé,
mert ez állandóan felfrissülhet lentrQl. De ha a feltörekvQ réte-
gek útját elzárják, mint ezt az újabb magyar kultúrpolitika
-cselekszi, ezáltal csak a kikerülhetetlen leromlás folyamatát
gyorsítjuk. Mikor pld. az egyetemi hallgatók statisztikai adatai-
ból nyilvánvaló, hogy az önmagukat fenntartó egyetemi hallga-
tók száma évrQl-évre apad, akkor lehetetlen annak felismerése
elQl elzárkózni, hogy ez nem magyarázható egyedül és kizáró-
lag a magyar közgazdasági helyzet állandó rosszabbodásával,
hanem legalább részben az egyetemi hallgatók folyószámlájára
Írandó. Arra enged következtetni, hogy amióta a lateíner csalá-
dok gyermekei vannak az egyetemen túlsúlyban, megcsappant
az egyetemi hallgatóban a kezdeményezQ képesség.
Magát az egyetemi haligatót ma nem az egyetem neveli
kizárólag. EbbQl a szempontból tisztába kell jönnünk Szeged,
Pécs, Debrecen jelentQségével. Az 1929 30-i tanévre pld. 1416
Budapestre, 484 Debrecenbe, 416 Pécsre és 513 Szegedre irat-
koztak be. Ez kb. annyit jelent, hogy az eljövendQ magyar intel-
ligencia fele az egymilliós fQváros kultúréletébQl teljesen kikap-
csolva, vidéki légkörben nQ fel. Ez a tény semmiesetre sem
kedvez az egyetemi hallgatók szellemi önállósulásának. A Buda-
pestre került egyetemi hallgatóban rendesen még gólya korában
meghalt a kisújszállási fQgimnázium, Kisújszállás és vidékével
együtt. A vidéki egyetemek, legyenek bár a legkiválóbb elQadóikés
intézeteik, ezen a ponton nem mérkQzhetnek Pesttel. A fQváros fö-
lénye a vidékkel szembenéppen abban áll, hogy itt, akinek szeme
van a látásra és füle a hallásra, láthat, hallhat eleget. FejlQdhetik
az egyetemen kívül, sQt az egyetem ellenére is! FejlQdik is,
Csakhogy lassan, mert rengeteg gátlást kell leküzdenie. Ilye-
nek pld. a legnagyobb diákkollegiumnak a város perifériáján
való elhelyezése, tisztes távolságra minden egyetemtQl, a köte-
lezQ egyetemi vizsgák állandó szaporítása és szigorítása és nem
*) Ezt az okot megszüntették, ma már a Belvároshoz közel helyezték el.
84
utolsó sorban a kötelezQ fQiskolai torna. Ezek együttvéve éppen
attól az idQtQl fosztják meg a fiatal egyetemi polgárt, amit ön-
képzésre fordítana. S ezen az úton nincs megállás. A kötelezQ
tornát a szegedi testnevelési kongresszus újabb vívmánya gya-
nánt a kötelezQ fQiskolai sport fogja követni. Ha ezt a tervet
komolyan keresztül viszik, ez az egyetemi oktatás végleges
csQdjét eredményezheti. Két úrnak senkisem szolgálhat, az egye-
tem nem formálható át torna és sportteleppé. Nem egyetemi
[ Pobierz całość w formacie PDF ]